Zöld blog - hogy legyen még kék egünk és zöld füvünk

Kék ég, Zöld fű

Kék ég, Zöld fű

Tetra Pak újratöltve, azaz az újrahasznosítás

2013. május 11. - Vizirózsa

Az italos karton dobozok teljesen újrahasznosíthatóak. Az egyes alapanyagok tökéletesen szétválaszthatók. Egy dolgot kell csak tenni: a szelektív hulladékgyűjtőbe bedobni.

Az összegyűjtött italos karton dobozok útja:

italos kartondoboz útja.jpg

Forrás: iksznet.hu

A szelektív hulladékgyűjtőbe kerülő dobozokat különválogatják, majd bálázzák és feldolgozó üzembe, általában papírgyárba kerülnek. Korábban Németországba szállították, de Csehországon és 2009-től Magyarországon is létesült ilyen hulladék feldolgozására szakosodott üzem. Itthon Dunaújvárosban található az a papírgyár, amely 100 százalékban, azaz kizárólag hulladékpapír felhasználásával állít elő hullám-alappapírt. Ez a gyár a Hamburger Hungaria Kft.

Az üzemben a hulladékot felaprítják és egy nagy vízzel teli kádba helyezik, majd keverni kezdik, melynek eredményeképpen elválnak az italos karton papírrostjai, a vékony műanyag és az alumínium rétegtől. A vízben feloldódnak a papír rostjai, és egy papíriszapot kapunk, míg az alumínium és a műanyag a víz felszínére úszik, vagy lesüllyed, és kiszűrhetők.

phpThumb_generated_thumbnailjpg.jpgA papírpép újrapapírként a papírgyártásban kerül újrafelhasználásra, amiből pl.: csomagolópapírt, nyomtatópapírt, tojástartó dobozt, toalett papírt, papírtasakot, selyempapírt, konyhai törlőkendőt, hullámpapír dobozok bélelésére szolgáló lemezeket, üzenő táblákat vagy akár könyvet vagy ipari használatra készülő kábeldobokat állítanak elő.

 

Otthon is készíthetünk újrapapírt az italos karton dobozokból. Az alábbi videó megmutatja hogyan: 

 

A műanyagot és az alumíniumot hulladékégetőműben vagy cementgyárakban hasznosítják újra. Az égetőműben energetikailag hasznosítják, ahol szén helyett, alternatív tüzelőanyagként szolgál, és a hulladék égetése során nyert hőenergia felhasználható a háztartások fűtésére vagy ipari célokra.

Az használt alumíniumból új alumínium termékek előállítása gazdaságosabb és költségkímélőbb, mint a bauxitból történő előállítás.

Németországban pl. cementégetőkben használt katalizátorként hasznosítják a polietilént és az alumíniumot.

Olaszországban egy új műanyagot fejlesztettek ki polietilén és alumínium felhasználásával, melyet Ecoallene®  neveztek el. Ez egy nagy ellenálló képességű és praktikus anyag, amely azonnal felhasználható különféle műanyag fröccsöntési alkalmazásokhoz. További információ a www.ecoallene.com címen. Forrás

Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ)

A magyarországi 3 legnagyobb italos karton-forgalmazó vállalat (Tetra Pak Hungária Zrt., SIG Combibloc, Elopa) hozta létre 2004-ben, mely rengeteg lépést tett és tesz azért, hogy Magyarországon egyre nagyobb százalékban gyűjtsék az italos karton dobozokat. Céljuk, hogy 2020-ra 50%-os legyen a visszagyűjtési arány.

Üveg, PET palack kontra Tetra Pak

Újrahasznosítási szempontból az italos karton doboz sokkal jobb helyen áll, mint az üveg csomagolás, vagy a Pet palack, mivel ezek anyagának 75%-a papír, amit akár 5-6-szor is újrahasznosíthatunk.

Gyártásuk mellett újrahasznosításuk során is kevesebb CO2-t bocsátanak ki, mint az üveg, vagy a PET palack.

„A berlini Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) megbízásából 2002-ben elvégzett független tudományos vizsgálat azt állapította meg, hogy az italosdobozok környezetkárosító hatása csekély. A vizsgálat többféle újratölthető és nem újratölthető csomagolás - műanyag palackok, üvegek, fémdobozok, karton alapú italosdobozok – környezetterhelését vizsgálta. A karton alapú doboz volt az egyetlen nem újratölthető csomagolási forma, ami a környezet szempontjából ugyanolyan kedvező volt, mint az újratölthető üvegpalack, és a német csomagolóanyag-törvény értelmében „környezetvédelem szempontjából előnyös” besorolást kapott.” link

Ez mind szép és jó, de ne felejtsük el, hogy azért, hogy az italos karton dobozból, italos karton doboz legyen, külön elő kell állítani műanyagot, alumíniumot és papírt.

Annak kifejezetten örülünk, hogy ki van hangsúlyozva, hogy olyan erőgazdálkodásból szerzik be a papír alapanyagául szolgáló fát, ahol minden kivágott fa után kettőt ültetnek.

A fejlődést nem tudjuk megállítani, és az italos karton dobozok előállítását sem, ahogy a többi csomagolóanyag előállítását sem.

Amit tehetünk, hogy tudatosan vásárlunk, és szelektíven gyűjtünk. Ez a mi feladatunk, mint környezettudatos lakos.

Felmérések, adatok:

A Tetra Pak magyar leányvállalatának a vezetője Eric Schmid elmondta, hogy a budaörsi Tetra Pak csomagolóanyag-gyár évente mintegy 2 milliárd csomagoló egységet - dobozt - állít elő, melynek 94%-a külföldre kerül.

Magyarország: Évente több mint 10 – 12 ezer tonna, vagyis 350 – 450 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba.

2004-ben 2% volt a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok aránya. 2008-ban 3,35 % volt, ami az előző évhez képest 0,5%-os növekedést jelentett. 2012-ben már 21% volt ez az újrahasznosítási arány.

A Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából készített felmérés szerint 2012-ben évente 125 italos kartondobozt használtak el a háztartásokban, amiből csak 26 darab került a szelektív hulladékgyűjtőbe. Az Európai Unióban ebből a mennyiségből átlagosan 35-40, de egyes tagállamokban ez a 60-65 darabot is eléri.

Még mindig létezik az a tévhit, hogy az italos karton dobozokat nem lehet újrahasznosítani, de ez az arány csak 6%.

Ami jó hír, hogy a magyar lakosság 55% gyűjti szelektíven, noha 89% tudja, hogy szelektíven gyűjthetők, de 5% még mindig bizonytalan abban hova is dobja.

Európai Unió: 2003-ban az italos karton dobozok 58%-át gyűjtötték vissza és 30%-át hasznosították anyagában újra.

2008-ban a visszagyűjtési arány 40-70% közötti volt: Ausztria 36%, Svédország 47%, Németország 67%, Belgium 71%.

A világon: A Tetra Pak 40 kereskedelmi központtal és 78 értékesítő irodával rendelkezik világszerte, 40 üzemben gyárt csomagolóanyagokat és zárókupakokat, és 6 csomagológép-összeszerelő gyára van. 23.540 főt foglalkoztat, 2013-ban 11.075 millió eurós nettó árbevételt ért el. Termékeit több mint 170 országban árulják (2014 márciusi adat).

Az italos karton doboz alias Tetra Pak

Többször előfordult velem, hogy ott álltam a szelektív kukák előtt és azon tanakodtam, most a papírba, vagy a műanyagba dobjam a tejes, italos karton dobozt, közismertebb nevén a Tetra Pak-os dobozt, és ismerőseimtől is többször kaptam meg ezt a kérdést.

A legtöbb településen a papírhulladék gyűjtőjébe kell dobni. Budapesten biztosan, és bár településenként ez eltérő, van ahol a műanyag gyűjtőbe kell, a konténeren általában piktogrammal jelzik, melyikbe a gyűjtője. Az alábbi oldalon mindenki megtalálhatja, hogy a városában mi a rendszer: http://www.iksznet.hu

Utólag különválogatják a többi hulladéktól.

A Tetra Pak története

history_1940_v.2.jpg

A svéd származású Ruben Rausing és Erik Wallenber 1951-ben megalapítja az AB Tetra Pak nevű céget Lund városában, mely egy egészen újfajta csomagolási technikával állítja elő termékeit. Az eredeti ötlet alapján, olyan tetraéder alakú kartondobozokat dolgoztak ki a tej tárolására, amely a lehető legkevesebb alapanyag felhasználása mellett a lehető legnagyobb higiéniát biztosítja, és ezzel egy időben elkezdik felvenni a harcot a tejesüvegekkel szemben. Először 100 ml-es, majd 500-, és 200 ml-es tetraéder alakú dobozokba csomagolták a tejet, tejszíneket és a szénsavas italokat.

1959-ben kezdik el fejleszteni a Tetra Brik dobozt, amely az általunk jól ismert téglalap alak, és 1969-re elkészülnek az első Tetra Brik Aseptic töltőgépek.

Az első exportra szánt Tetra Pak csomagológép 1954-ben érkezik meg Hamburgba, az Alster Milchwerk tejüzemébe.

Az újfajta csomagolási technika egyre népszerűbb és népszerűbb lesz, először 1960-ban Mexikóban nyitnak új csomagolóanyag-gyártó üzemet, az össz termelés ekkor meghaladja az 1 milliárd csomagolási egységet, majd Amerikában Dél-Karolinában.

Európában Svédországon kívül először 1965-ben Olaszországban Rubierában létesül új üzem, majd a Németországban Limburgban.

Majd jön Spanyolország, Franciaország, a távol keleten Japán és Ausztrália. Folyamatos terjeszkedés Európa többi országaiban, Kínában, Dél-Amerikában.

1973-ban az éves termelési kapacitás meghaladja a 11 milliárd dobozt, míg 1977-re a 20 milliárdot, és a növekedés exponenciális, 1993-ra 60 milliárd, 2003-ben 105 milliárd, 2006-ban 129 milliárd doboz kerül ki a futószalagokról, melyből Kína 23 milliárdot gyárt.

A Tetra Pak fogalma mára már egybeforrt a többrétegű italos-kartondoboz elnevezéssel.

Tetra Pak Hungária Zrt.

Magyarországon, a kereskedő cég 1989-ben lett alapítva.

A budaörsi Tetra Pak gyár termékeinek 8 százaléka kerül Magyarországra, a többi 92 százalékát exportálják 28 országba, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra. Forrás

A vállalat környezeti politikája

Céljuk, hogy környezetbarát és fenntartható módon üzemeltesse üzemeit, „hogy fejlesztő, beszerző, gyártó és szállítási tevékenységeit állandóan tökéletesítsék. E kötelezettségvállalásnak része a hosszú távú, életciklus alapú szemlélet, a környezet védelmének folyamatos javítása és az érdekeltekkel folytatott nyílt kommunikáció.”

Ennek érdekében lépéseket tett, hogy környezetkímélő termékeket állítson elő.

2007-ben bemutatta az első FSC (Forest Stewardship Council™)-tanúsított kartondobozát. Az FSC egy független, civil, non-profit szervezet, amely elősegíti a felelős és fenntartható erdőgazdálkodást világszerte. (Angol nyelven mellékelem a Tetra Pak és az FSC kapcsolatát kifejtő pdf dokumentumot.) Így a kartonpapírgyártáshoz felhasznált nyersanyagok forrásainak nyomonkövetését határozzák meg. 2010-re 8,5 milliárd, 2012-re 26,4 milliárd FSC által tanúsított kartondoboz jutott el világszerte.

2013 óta pedig magyarországi ügyfelei számára is elérhetővé tette az FSC emblémát viselő csomagolást.

2006-ban kezdték meg a globális együttműködésüket a WWF-el. Alapja a közös célok megvalósítása, mint az éghajlatváltozás enyhítése és a világ erdeinek felelősségteljes kezelésének ösztönzése.

Partneri munkásságuk még Magyarországra is kiterjedt. Iskolás csoportokat szerveznek, hogy megtanítsák milyen fontos a természet védelme, és térképek és ismertető táblák mesélik el milyen fajok élnek az erdőben. (A 2. melléklet 10. oldalától olvasható az ezt fejtegető dokumentum, szintén angol nyelven) Forrás

Nézzük, miből tevődik össze:

Anyagát tekintve 75% papírt (karton) tartalmaz, a többi anyagfajta műanyag (polietilén (PE)) és alumínium. A magas és jó minőségű papírtartalma miatt az egyik legjobban újrahasznosítható csomagolás.

A karton szilárdságot és stabilitást ad a csomagolásnak, míg a PE réteg óv a nedvességtől, elválasztja az élelmiszert a kartontól és az alumíniumtól, és ragasztóanyagként is viselkedik a rétegek között, míg az alumínium megóvja a terméket az oxigéntől.

A gyártás során a kartonpapír kívülről és belülről is kap egy PE réteget, ha ezt friss ital csomagolására használják. Ha aszeptikus csomagolásról van szó a belső PE réteget követi egy alumínium fólia és egy dupla PE belső réteg.

Mit jelent az aszeptikus csomagolási technológia?

Ez a Tetra Pak fő innovációja, ahol mind a terméket, mind a csomagolást külön sterilizálják, mikrobamentesítik, majd a terméket betöltik szintén steril körülmények között. A terméket nagyon magas hőmérsékleten, 135-140 °C fokon nagyon rövid ideig, 3 mp-ig hőkezelik, majd ezt követően töltik be, ezt úgy is nevezzük, hogy ultrapasztőrözés. Ezeket a polcokon az UHT (Ultra High Temperature - ultra magas hőmérsékleten kezelt) jelzéssel találjuk meg.

Mit jelent a friss ital?

Rövidebb ideig őrzik meg frissességüket, és ezek a pasztőrözött termékek, melyeket alacsonyabb hőmérsékleten, 74-75 °C fokon kezelnek 15-20 mp-ig.

Miért jó az aszeptikus kezelési mód? 

Az ilyen módon kezelt termék hosszú ideig, 12-, 6-, 3 hónapig is megőrzi állagát, színét, frissességét és zamatát anélkül, hogy hűtőszekrénybe kellene tenni. Ezenkívül nem tartalmaz tartósítószereket, mert tartósságát nem a hozzáadott adalékanyagok, hanem a hőkezelésnek és az aszeptikus csomagolásnak köszönheti. 

Az alábbi oldalon az UHT technológiával kezelt tejtermékekről lebbentik fel a tévhiteket: Forrás

Az italos karton doboz összetétele:

packagepic2hu.jpg

 Nem aszeptikus, azaz a friss italos dobozok:

91% papír, 9% PE- t,

Aszeptikus más néven tartós italos dobozok összetétele:

75% papír, 20% PE, 5% Al-t tartalmaznak.

(Az LDPE kis sűrűségű műanyagot jelent, melyet fóliák és műanyag zacskók előállításához szoktak használni.

Az MDPE közepes sűrűségű műanyag, melyből leggyakrabban gázvezeték, szerelvény, zsák, zsugorfólia, csomagolási fólia és hordtáska készül, a HDPE nagy sűrűségű műanyag, melyet termékek csomagolására, italos palackok, tisztítószeres flakonok, margarinos dobozok, szemetes konténerek és vízvezetékek előállítására szoktak használni.)

 

A német szelektív hulladékgyűjtési gyakorlat

nemeto_0_1.jpg
Mindenki előtt jól ismert, hogy Ausztriában, Németországban a környezetvédelemre és a környezettudatosságra nagyon figyelnek. Nemcsak az otthonokban, de az utcákon, iskolákban és a munkahelyeken. Annak ellenére, hogy a németeket precíznek és távolságtartónak mondják, olyan környezetet teremtenek maguknak, melyben szívesen lehet élni, dolgozni és tanulni.

Egy félévet Ausztriában töltöttem, és ha valaki a környezetvédelem és egyéb megnevezéseinek területén akar dolgozni, csak ajánlani tudom, hogy töltsön el egy kis időt német nyelvterületen. Tanulságos, és így látni lehet, hogy itthon milyen irányban szükséges fejlődnünk.

Öt évvel ezelőtt jártam először Németországban, akkor München mellett töltöttem el egy kis időt. A barátnőmet látogattam meg, aki ösztöndíjasként jutott ki. A városba rögtön beleszerettem, a tiszta utcái, a közlekedése, a gyönyörű épületei lenyűgöztek és máig a legfantasztikusabb városnak tartom. Münchenhez közel egy kisebb városban, Freisingben lakott a barátnőm, és odaérve először azt vettem észre, hogy elérhető közelségben vannak a szelektív kukák az utcákon. A buszok a megállóhelyeken jobb oldalra, a járda irányába billennek, hogy a mozgáskorlátozott utasoknak könnyebb legyen a felszállás. A kollégium udvarán hatalmas tárolók vannak külön a színes és fehér üvegeknek. Az utcák tiszták, és az autósok valóban addig nem indulnak, amíg a gyalogos át nem ment a zebrán. Igaz, hogy ezt a KRESZ teszi nekik kötelezővé, és elég komoly bírságot szabhatnak ki rájuk, ha elmulasztják, azonban már annyira megszokták, hogy természetesnek veszik. A német és magyar KRESZ közötti különbségekről itt többet olvashatsz.

Auszriában a buszmegállókban, metrók területén, üzletekben alapból a kukák 3 részre vannak osztva: műanyag, papír és vegyes hulladéknak.

Németországban és Ausztriában is 7 felé válogatják a hulladékot és itt is megvannak a színkódok.

gruppenbild-behaelter_1.jpg

  • egyéb háztartási hulladék (szürke, fekete)
  • karton-, és újságpapír (piros)
  • bio vagy komposztálható hulladék (barna)
  • fémhulladék (kék)
  • műanyag (sárga)
  • fehér üveg (fehér)
  • színes üveg (zöld)

A németül tudók figyelmébe ajánlom a következő oldalt: http://www.wien.gv.at/umwelt/ma48/beratung/muelltrennung/mistabc.html, ahol ABC szerint sorra veszi a  háztartásokban keletkező hulladékokat és segít, hogy mit melyik fajta szemetesbe dobjunk. Nagyon hasznos, mert néha én is elbizonytalanodok, vajh mit melyikbe dobjak. Ennek kapcsán a következő bejegyzésem témája az itthoni szelektív hulladékgyűjtés, és hogy mit mibe, milyen állapotban dobjunk.

IMG_0307b.jpg

Nekem a biohulladék külön gyűjtése tetszik a legjobban (aminek gyűjtése itthon egyelőre még várat magára), hiszen a háztartásokban rengeteg komposztálható hulladék keletkezik. Ezt a háziasszonyok  tudják a legjobban, hogy főzéskor mennyi zöld hulladék kerül ki a kezük közül, pl. zöldséghámozás közben.

Az osztrákoknál annál is inkább ki akarják kerülni a konyhai ill. a kerti hulladékok bekerülését az egyéb háztartási hulladékok közé, mivel ezeket hatékony füstgázkezelő rendszerrel ellátott hulladékégetőkben égetik el, és pl. Bécsben a teljes távfűtésrendszer hőigényét a hulladékégetőben keletkező hőenergia látja el.  A biohulladék elégetésekor, annak nedvességtartalma miatt,  gőz szabadul fel az égetőműben, és ez nagyban rontja a hatásfokot. http://hulladekudvar.hu/cikkek/20101116/hulladekgyujtes_ausztriaban

Beköszönő

Üdvözöllek Kedves Idetévedő!

Varga Szilviának hívnak, és végzettségemre való tekintettel környezetmérnök vagyok. Ez a blog is nagyrészt a környezetvédelemmel, környezettudatos szemlélettel, otthon alkalmazható és bevált zöld praktikákkal fog foglalkozni. A környezetvédelem témakörén túl az egészség megőrzéséhez nagyszerűen használható gyógynövényekről is szeretnék írni. Habár a gyógynövény nem minősül "gyógyszer"-nek (hála Istennek), rendkívüli hatásokat lehet elérni vele komoly betegségek esetén is. A gyógynövény tökéletes a megelőzésre, és az a jó benne, hogy még olcsó is. 

Kívánom, hogy találj hasznos információkat a blogomban.

süti beállítások módosítása