Zöld blog - hogy legyen még kék egünk és zöld füvünk

Kék ég, Zöld fű

7 ok, amiért érdemes ismerni a műanyagok kódjait

Avagy a műanyag szimbólum kisokos

2019. március 22. - Vizirózsa

plate-3491995_12801.jpg

A műanyagok, amellett, hogy hosszú lebomlási idővel rendelkeznek és még ükunokáink idejében is egy PET palack az PET palack lesz, káros egészségügyi hatással jár a belőle kioldódó vegyi anyag. Kutatások alapján a legtöbb műanyag a hormonális háztartás felborulásáért felelős. 

Egy kedves ismerősömmel folytatott eszmecsere során azt boncolgattuk miért él az a mítosz, hogy a mikrohullámú sütőben melegített ételek károsak az egészségre. Ennek során merült fel, hogy vajh tényleg a mikrohullám jelenti-e a kockázatot egészségünkre vagy az, hogy ételünket milyen műanyagban melegítjük.  

A kialakuló párbeszéd során lett egyre világosabb, hogy a műanyag fajtája, ami igazán meghatározó. Például hő hatására egy eldobható fehér habtálcából (polisztirol (PS)) vagy egy átlátszó ételtartó dobozból (amely készülhet polietilén tereftalátból (PET) vagy polisztirolból) rákkeltő anyagok szabadulnak fel, melyek beoldódnak az ételbe. Míg egy biztonságosabbnak tekinthető polipropilénből (PP) készült műanyag esetén erre igen kicsi esély van, a hőre való ellenállása miatt.  

Azok a műanyag dobozok, amelyekre rá van írva, hogy “microwave safe” vagy “mikrózható” csak azt jelenti, hogy hő hatására nem olvad el, nem deformálódik, azonban melegítés során kioldódhatnak olyan anyagok a műanyagból, melyek egészségkárosító hatásúak. 

Meg- és fel kell ismerni a műanyagon feltüntetett szimbólumokat, hogy tudatos döntést tudjunk hozni. Ha ismerjük a jelentésüket meg tudjuk ítélni, hogy mennyire káros az egészségünkre és ki tudjuk választani ételeink tárolására legalkalmasabb eszközöket. 

Bár ahogy fent említettem létezik ellenálló műanyag, a kutatásaim során kialakult véleményem az lett, hogy a legbiztonságosabb, ha háztartásunkban az ételeink tárolására és melegítésére kerámia vagy üveg tálakat, palackokat alkalmazunk és vezetünk be. 

Jöhetnek a szimbólumok és hogy miből eszünk: 

A műanyag termékeket 1-től 7-ig tartó számozással látták el egy möbiusz hurkon belül.   925688bf5345ff64f8f012db79cca9f6.jpg

Hogyan értelmezzük őket és mit is jelentenek?  

A Möbiusz hurkot (szalagot) vagy újrahasznosítási szimbólumot 1970 óta használják. Ez azonban csupán azt jelenti, hogy az adott termék újrahasznosítható és csak akkor, ha teljesülnek pl. a szelektív hulladékgyűjtés feltételei.  

A háromszög belsejében lévő szám azt jelzi, hogy milyen fajta műanyagról van szó. 

Az Amerikai Műanyagipari Társulat (American Society of Plastics Industry - SPI, ma Plastics Industry Association) 1988-ban vezette be a csomagoló anyagokra vonatkozó azonosítási rendszert (Resin Identification Code: RIC - kód), az anyag szerinti begyűjtés és újrahasznosítás megkönnyítése érdekében. Elősegítik, hogy az újrahasznosítás során szétválogathatóak legyenek, és a könnyebb felismerhetőség kedvéért az anyag nevének rövidítését a kód alá nyomják. 

Fontos tudni, hogy eredetileg a műanyagok számozással ellátása nem a termék előnyös környezeti tulajdonságait voltak hivatottak jelölni, tehát nem azt, hogy újrahasznosítható vagy sem, hanem a műanyag fő összetételét azonosította be.  

A számozás 7-nél tovább is tart, de ezek már nem a műanyag fajtákra vonatkoznak. Az alábbi linken tovább böngészhet a kedves olvasó: Környezetvédelmi termékjelek

A műanyag szimbólum kisokos:

plastic-codes-blog-image2.jpg

A potenciális egészségre gyakorolt hatásokat mutatom be. 

 #1 - PET  -  Polietilén-tereftalát  

Magas hő hatására ki tud oldódni belőle az antimon nevű mérgező anyag, mivel 90%-a a PET palackoknak antimon-trioxid katalizátor felhasználásával készül. A kioldódási folyamat felgyorsul, ha a PET-ből készült termék mikrohullámú sütőben van melegítve.  
Egészségre gyakorolt hatása: hányinger, hányás és hasmenés. Az antimon káros hatásairól itt lehet olvasni: https://kockazatos.hu/anyag/antimon

A másik probléma a ftalátsav-észterek (igen, jól olvastad), melyeket a leggyakrabban lágyítóként alkalmaznak. Ezek közül is a legáltalánosabban elterjedt a DEHP (Dietilhexil-ftalát) elnevezésű lágyítószer. 
A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a különböző ftalátok karcinogén (rákkeltő) hatásúak, emellett az endokrin rendszert (hormonrendszert) zavaró szerepük van, még pedig úgy, hogy női hormonként viselkednek.  Mégpedig azért, mert bizonyos ftálsavészterek vagy bomlástermékük szerkezete hasonlít az ösztrogénéhez.  

Szállítás és rakodás során a PET palack hőnek és mechanikai hatásoknak van kitéve, mely során a benne tárolt vízbe, gyümölcslébe beoldódnak a káros vegyületek.  

Arra a megdöbbentő következtetésre jutottam, hogy saját magunk egészsége érdekében 
FONTOS, hogy NE TÖLTSÜK ÚJRA PET palackunkat, bármennyire is környezettudatosak vagyunk.  

HASZNÁLJUNK tartós anyagból, például FÉMből vagy ÜVEGből készült eszközöket. 

#2 - HDPE  -  Nagy sűrűségű polietilén  

(High Density Polyethylene)

Sok helyen úgy emlegetik, mint a legbiztonságosabb műanyag, azonban ultraibolya sugárzásnak (pl.napfénynek) hatására egy ösztrogén hatású vegyi anyag, a nonylphenol nevű anyag kibocsátására képes. Lágyító, plaszticizáló anyagként használjákEz a vegyszer szintén az endokrin rendszerre hat, megzavarva annak működését, mint a nemek arányának megváltozásáért, a gyenge spermaminőségért, a korai pubertáskor és nem utolsó sorban a reproduktív szervek rendellenességeinek okaiért teszik felelőssé, továbbá a mellrák, hererák, az endometrozis megnövekedett megbetegedéseiért is. Tudományos cikkből szemezgethet az olvasó: www.pubs.acs.org 

#3 - PVC - Polivinil-klorid 

KERÜLENDŐ 

Előállításától kezdve egész életciklusa során mérgező és káros anyagok keletkeznek és kerülnek a környezetbe, ennek ellenére előállítása és igen sokrétű felhasználása töretlen.  

A PVC alapanyagául szolgáló vinil-klorid monomer egy rákkeltő anyag, mely növeli a születési rendellenességek számát és rombolja az immunrendszert.  
Gyártása során ólomtartalmú stabilizátorokat, halogénezett szénhidrogéneket és foszforsavésztereket adagolnak hozzá és melléktermékként higany keletkezik.  Lágyításához plaszticizálóra, lágyítóra van szükség, és itt ismét megjelenik, a már említett DEPH (dietilhexil-ftalát), de emellett sok másik ftalátot használnak fel lágyításához. A plaszticizálókról bővebb információ az alábbi linken olvasható:  www.bbraun.hu
Égése során nehézfémek és klórtartalma miatt hidrogén-klorid (sósav), furánok és dioxin keletkezik. A dioxin a legveszélyesebb környezeti méreg, mely komoly közegészségügyi gondokat okoz, mint pl.: különböző rákos megbetegedéseket, az újszülötteknél az idegrendszeri fejlődésben mutatkozó visszamaradást, valamint károsítja a fogamzóképességet, hormonzavart, bőrbetegségeket okoz. 

#4 - LDPE - Kis sűrűségű polietilén

(Low Density Polyethylene)

Alacsony veszélyességi műanyagnak tekinthető. A legismertebb formája a bevásárláskor a zöldséges, gyümölcsös részlegen található átlátszó bevásárlózacskó.  

#5 - PP - Polipropilén 

Meglehetősen biztonságos műanyagnak tekinthető. 

Azonban ebből készül a szívószál, melyet az állatok lenyelhetnek, beszippanthatnak, komoly szenvedést okozva nekik, súlyosan károsítva egészségüket vagy akár a halálukat is okozva. 

#6 - PS - Polisztirol 

KERÜLENDŐ 

A polisztirol, ahogy a nevében is szerepel, sztirolból készül, melyet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer - IARC) a potenciális rákkeltők között tart számon. Hő és melegítés hatására a kioldódás felgyorsul, ami miatt a polisztirolból készül kávés- és teáspoharat fokozottan kerülni kell. 
Hosszú távú használatuk idegrendszeri, vérképzésbeli elváltozásokat eredményezhet, emellett beleszól a hormonháztartásba, a termékenységet befolyásolja és rákkeltőek. 

#7 - Other - Egyéb 

KERÜLENDŐ 

Azokon az eszközökön, amelyeken a 7-es Egyéb jelölést látjuk, azért veszélyes, mert NEM TUDJUK pontosan milyen műanyagból készültek, ezt a jelölést azok kapják, amelyeknél az összetétel nem sorolható az előző 6 kategóriába, ez egy gyűjtő-kategória. Általában polikarbonát alapúak, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, mint a Biszfenol-a. Erről a vegyületről kimutatták, hogy rákkeltő, felelős hormonális betegségek, cukorbetegség, asztma és szívbetegség kialakulásáért, szerepet játszhat meddőségben és pajzsmirigy-zavarokban. A babák cumisüvegeit 2012-től már BPA mentesen készítik a legtöbb országban. 

Milyen formában találkozhatunk ezekkel:

1.png

Így szelektálj helyesen – Avagy szelektív hulladék ABC

Magyarországon jelenleg 5 féle színű szelektív kukával találkozhatunk. Azt a helyet, ahova a gyűjtőket elhelyezik ún. szelektív hulladékgyűjtő szigetnek hívjuk. Színűk szerint: sárga, zöld, fehér, szürke és kék. A város számos pontján találkozunk velük, de ismerjük azt is, milyen fajta hulladékot dobjunk beléjük?

fullsizerender_2.jpg

Vegyük sorra: A kék színűbe a papír kerül, a sárga és a szürke tartályokba 2011-től a műanyag és a fém hulladékot vegyesen lehet dobni, a zöldbe a színes üveg (azaz barna, zöld, sárga, stb.) és a fehér színűbe csak és kizárólag fehér üveg dobható.

Az együtt gyűjtött műanyag és fém hulladékokat begyűjtés után külön válogatják. Ezt a megoldást egyes források szerint a visszaváltható alumíniumdobozokért felborogatott fémhulladék gyűjtő miatt találták ki. Ez a döntés továbbá azért is bizonyult jó megoldásnak, mert a műanyag tartályok túlcsordultak a PET palackoktól. (Sok esetben láttam, hogy a műanyag palackok nem voltak összelapítva, és ezért telt meg nagyon hamar) Így a műanyagok gyűjtésére két konténer is rendelkezésre áll, mivel forgalomban hagyták a szürke fém gyűjtőket is és így megoszlik a két tároló között a tartalom.

Általános szabály:

Törekedjünk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe kimosott, kiöblített hulladékot dobjunk. A kiöblítés legoptimálisabb esetben a mosogatóvízben történhet, így egy csepp vizet sem folyatunk el feleslegesen. A kiöblítés a szagok kialakulása és a kézzel válogatók higiéniai szempontja miatt fontos.

FONTOS:

A házhozmenő szelektív hulladék és a hulladékszigetekről elszállított hulladékok átválogatása manuálisan azaz kézzel történik. Ha szennyezett vagy szelektíven nem gyűjthető hulladékot dobunk a szelektívbe, az a válogatás során a háztartási hulladékok közé kerül és azzal együtt történik az ártalmatlanítása. Például, ha a műanyagba bedobjuk a hungarocellt, az a szortírozás során a kommunális hulladékok között landol.

Pár alapvető szelektálást jegyezzünk meg

  • A PET palackot összelapítva a műanyagba dobjuk.
  • Kartont a papírba.
  • A Tetra Pakot összelapítva a fővárosban a papír konténerbe, más városban előfordulhat, hogy a műanyag konténer bedobjuk. (Az italoskarton.hu oldalon városonként fel van tűntetve, hova kell dobni.)

Nézzük végre részletesen a konténerekbe dobható anyagokat.

Kék gyűjtőPapír hulladék

img_1773.JPG

  • újságok (napilapok, magazinok, folyóiratok),
  • füzetek,
  • könyvek,
  • telefonkönyv,
  • hullámpapírok,
  • csomagolópapírok,
  • kartondobozok,
  • kiöblített és laposra taposott italos (kombinált) dobozok (tejes, gyümölcsleves) ez a Tetrapak.

 

NE dobjunk bele zsíros pizzás dobozt, használt papír zsebkendőt, szalvétákat.

Mivel akármennyire is kartondoboz a pizzás doboz csomagolása a zsíros papírt nem tudják újrahasznosítani. Én általában letépem azt a részét, amit úgy ítélek meg, hogy nem lett koszos, és azt dobom a szelektívbe. A ne dobjuk kategóriába tartozik a felvágottak papírja is.

Az FKF Zrt. által adott információ szerint a TetraPakos doboz kupakját rajta lehet hagyni, és nem szükséges külön gyűjteni.

Nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe szalag, madzag és műanyag, pl. ragasztószalag, amit a dobozok lezárásához használunk, ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül tesszük a gyűjtőbe.

Alább látható az FKF Zrt. által készített szemléletes ábra a papír hulladék gyűjtőbe dobható hulladékokról.

papir.jpg

Sárga és szürke gyűjtő - Műanyag és fémhulladék

img_1774.JPG

  • unnamed_2.jpgüdítős- és ásványvizes PET palackok,
  • kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (pl. samponos, öblítős, habfürdős, hipós, mosogatós),
  • háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák),
  • csomagolóanyagok (PP, PE, HDPE jelzésűek),
  • kimosott tejes-, joghurtos poharak

A margarinos és háztartási vegyi anyagot tartalmazó flakont is ide lehet dobni, de azt előtte szintén ki kell mosni, törölni. 

és fémhulladékok!. 

  • háztartási fémhulladékok pl. evőeszközök
  • fémdobozok (üdítős, sörös, konzerves dobozok)

NE dobjunk bele hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya).

Mossuk vagy töröljük ki a kutya és macskaeledeles dobozokat, konzerves dobozokat.

Budapesten 2013. április elejétől Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) házhozmentő szelektív hulladékgyűjtési rendszert vezetett be. Ez azt jelenti, hogy a lakóingatlanoktóla papír (kékfedelű) és a műanyag és fém (sárgafedelű) hulladékokat külön szelektív hulladékos kukásautók viszik el.

Ezt a lépést, azért dolgozta ki a Főváros Önkormányzata, mert a szelektív hulladékgyűjtési szigetek által összegyűjtött és újrahasznosított hulladék nem érte el azt a mennyiséget, amit az Európai Uniós jogszabályok kötelezővé tesznek.

Bővebb információ: Házhoz menő szelektív gyűjtés

A FKF Zrt. által készített útmutató a műanyag hulladékgyűjtőbe dobható hulladékokhoz.

fem_es_muanyag.jpg

Megjegyzés: A FKF Zrt.-től beszerzett információ szerint a hungarocellt kis mennyiségben be lehet dobni a kommunális hulladék közé, de semmiképpen sem a műanyagba. Fent említettem, hogy a műanyagból kiválogatják és átkerül a kommunálisba. Bármilyen mennyiségben el lehet vinni hulladékudvarba, ahonnan elszállítás után már érdemben újra tudják hasznosítani.

A CD és DVD lemezek sem tartoznak a műanyag hulladékhoz ezen szelektálás szerint, de veszélyes anyagnak sem minősül, így a kommunális hulladék közé dobható.

Zöld gyűjtő - Színes üveg

fullsizerender_1.jpg

  • színes (zöld, barna, sárga) italos,
  • parfümös,
  • konzerves üveg (befőttes, lekváros, stb.).

 

 

 

NE dobjunk beleszínezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt. 

Fehér gyűjtő – fehér üveg

img_1776.JPG

(A képen is látható, hogy nem a teljes kuka fehér színű csak a felső része. Ez a fajta felépítés előfordulhat a többi fajtánál is.)

  • konzerves, parfümös stb. üvegek
  • bébiételes,
  • befőttes,
  • lekváros üveg.

  

NE dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, jénait, villanykörtét, TV képcsövet, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet, szélvédőt!

A neoncsövek, fénycsövek, izzók, CD-lemezeket az  Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. által kihelyezett gyűjtőkbe lehet leadni, melyekről az oldalán található keresővel könnyen megtalálhatjuk a hozzánk közel esőt.

Electro-coord gyűjtőpontjai

 

Egyéb szelektíven gyűjthető/gyűjtendő hulladékok:

VESZÉLYES HULLADÉK

A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék nagy része hulladékudvarokban leadható. Eltérő az egyes udvarokban gyűjtött hulladékok listája, ezért leadás előtt tájékozódjunk. Az FKF Zrt. oldalán találunk egy adatbázist a jelenleg működőkről.

ELEKTRONIKAI HULLADÉK

2005. augusztus 13-tól visszaveszik új készülék vásárlása esetén régi, nem működő elektronikai berendezéseinket és egyre több üzletben vásárlás nélkül is.

ELEM, AKKUMULÁTOR

Az alábbi oldalon megtalálhatjuk a hozzánk legközelebb eső elemgyűjtő helyet: Re'lem gyűjtőhelyek

GYÓGYSZER

Ne dobjuk ki a többi hulladékkal, mert veszélyes hulladéknak minősül és 2006. január 1-től minden gyógyszertárban visszaveszik régi, lejárt gyógyszereinket. 

ÉTOLAJ / FÁRADT OLAJ

Az összegyűjtött használt étolajat és fáradt olajat leadhatjuk a lakossági hulladékudvarokban és egyes benzinkutaknál is. Az alábbi linkeken tájékozódhat melyik benzinkútnál tudja leadni a használt olajat.

Étolaj: Mol oldala

Fáradtolaj Mol oldala

Forrás: Kvvm mit gyűjtsek

2013. április elejétől Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó zRt. (FKF) folyamatosan kiterjeszti a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a lakóingatlanoknál a papír, valamint a műanyag és fém hulladékok együtt kerülnek begyűjtésre. A szolgáltatás keretében Budapest társasházas övezeteibe 240 literes, a kertvárosi, családi házas területeire 120 literes tartályokat helyez ki. Igen, ez nagyon sok ingatlant jelent és gyűjtőt.

Ezt a lépést, azért dolgozta ki a Főváros Önkormányzata, mert a szelektív hulladékgyűjtési szigetek által összegyűjtött és újrahasznosított hulladék nem érte el azt a mennyiséget, amit az Európai Uniós jogszabályok kötelezővé tesznek.

 

 

 

 

 

 

 

Megújuló energiaforrások: Napenergiából hőenergia - A napkollektor

nrg_napkollektor.jpgA napkollektor 

Angolul solar thermal collector. A napenergia felhasználásával állít elő hőenergiát, melyet felhasználhatunk fűtésre, vízmelegítésre. 

Története

Az első napkollektorok egyszerű műszaki megoldások voltak, tulajdonképpen olyan feketére festett víztartályok, melyeket ablaküveg mögé helyeztek. Ezeknek a kezdetleges eszközöknek jóformán az egész nappalra szükségük volt, míg felforrósították a vizet, majd mihelyt a Nap lement, a tartályok gyorsan visszahűltek a hőszigetelés teljes hiánya miatt. Ugyanakkor természetesen beindult a termék műszaki fejlesztése, ennek nyomán az USA-ban az első ilyen témájú szabadalmat 1891-ben jegyezték be, melyet számtalan új találmány követett. A tökéletesítés során elkülönült részegységgé vált a melegvíz termelését végző napkollektor és a tároló funkciót betöltő, immár megfelelő hőszigeteléssel is ellátott tartály. Forrás

A napkollektor működése

A napkollektor tulajdonképpen egy hőcsapda, amely az alábbi elven működik:

A napfény bejut a napkollektorba és elnyelődik benne, miközben hője felmelegíti a napkollektor csöveiben keringő folyadékot (a speciális szigetelésnek köszönhetően az elnyelt hő kijutni már nem tud a napkollektorból).

A felmelegített folyadékot egy szivattyú keringeti a napkollektor csöveiben, így szállítja el a hőt egy hőcserélőig. A folyadék hője a hőcserélőn keresztül átadódik a tartály vizének, felmelegítve azt.

Amennyiben - pl. borús időben vagy télen - nem melegszik fel eléggé a víz, kiegészítő fűtést kell alkalmazni (pl. elektromos fűtőbetét, gáz-, villany-, vagy vegyestüzelésű kazán). A napkollektor működtetése ilyen esetben is költségtakarékosabb, hiszen a napkollektor által előmelegített vizet a kívánt hőfokra melegíteni már kevesebb energiafelhasználást igényel.

d70984c7ac9ca97aa5a571399766d590.png

Típusai

A melegített közeg fajtái szerint kétféle napkollektor létezik:

  • Levegőt melegítő napkollektor: Több típusa létezik. Ennél a fajtánál a levegőt egy hőcsapdán fújják át, így az a bennrekedt hőt felvéve felmelegszik. A napkollektorból kiáramló meleg levegő már irányítottan felhasználható.

  • Folyadékot melegítő napkollektor

    Ennek is több típusa ismert, de az alapvető működési elv itt is egységes. A napkollektor belsejében keletkezett hőt veszi fel a rendszerben keringtetett folyadék, amely elszállítani és a megfelelő helyen felhasználja ezt a hőt.

A folyadék-kollektorok két főbb csoportja:

  • Síkkollektor: Ez az elsőként kifejlesztett napkollektor típus, amelynek szerkezete gyakorlatilag egy jó hőszigeteléssel rendelkező, üveggel lefedett dobozból és a benne elhelyezett, hosszú csőkígyóból áll. Utóbbi úgy van elhelyezve, hogy az üvegen át beengedett napsugárzás révén keletkezett hő minél jobban elnyelődjön a cső falaiban, és át tudja azt adni a benne keringetett folyadéknak.

  • Vákuumcsöves napkollektor: A vákuumcsöves napkollektor típus egy közös gyűjtőegységbe dugott, különálló üvegcsövekből áll, amelyek mindegyikében van belül még egy üvegcső az abba beépített, hőt elvezetni képes fűtőcsővel. A külső és belső üvegcső közti térben vákuum van.

    A korszerű vákuumcsöves napkollektoroknál ez a két üvegcső valójában egy: a termosz betétjéhez hasonló duplafalú cső, aminek falai közt vákuum van. Ez a kialakítás jobb, mivel a két cső közötti rész tökéletesen zárt, nincsen tömítés, és amíg az üveg el nem törik, addig a vákuum nem szűnhet meg. A külső beengedi, a belső csőfal pedig elnyeli a sugárzást, hővé alakítva azt.

    Napjainkban a vákuumcsöves napkollektornak két típusa használatos:

  • HEAT-PIPE rendszerű napkollektor: A vákuumcső belsejében elhelyezkedő fűtőcső önálló egységet képez. Belsejében alkoholos folyadék van, ami hő hatására elpárolog. Ez a fűtőcsőben felszálló pára szállítja el a napkollektor gyűjtőegységébe, a keletkezett hőt és ott átadja a rendszerben keringetett glykolos folyadéknak, ami elviszi a hőt a használati melegvíz tartály hőcserélőjébe.

  • U-csöves napkollektor: Ennél a napkollektor típusnál az U-alakú fűtőcső a rendszerben keringetett glykolos oldatot levezeti az üvegcső aljára, ahol az U formának köszönhetően visszafordul és felül kijön az üvegcsőből. Mivel ezt a kanyart a napkollektor összes csövénél megteszi, alaposan átmelegszik. Az U-csöves rendszernél két hőátadási lépcső kimarad, a heat-pipe-os rendszerhez képest, ezért előnyösebb. Forrás

Az ún. sörkollektor

Kevésbé összetett szerkezetek, mint a „vizes” napkollektorok, ezért az áruk alacsonyabb, szervizelési és üzemben tartási költségük kisebb, előállításuk egyszerűbb. A házilag készített napkollektorok többsége így légkollektor, gyakran háztartási hulladékból, ezen belül is elsősorban üres alumínium italos palackokból vannak összeállítva – ez utóbbiak gyakran használt neve a sörkollektor.

Megújuló energiaforrások: Napenergiából villamos energia - A napelem


A megújuló energiaforrásokat használó eszközöket szeretném most górcső alá venni, azon belül is először a napelemről és napkollektorról lesz szó első ízben.

Előfordul, hogy összekeverem az elnevezéseket, hogy a két típus közül melyik milyen energiát állítanak elő. Ebből a szempontból az angol nevük jobban szemlélteti működésüket és felhasználásukat.

Nézzük: mindkettő a nap energiáját hasznosítja és a naphő segítségével energiát termel. Ez idáig nincs nehézség.

A különbség az, hogy míg a napelem villamos energiát állít elő, addig a napkollektor hőenergiát, melyet fűtésre vagy meleg víz előállításra lehet felhasználni.

Angol nyelven: a napelem photovoltaics (PV) cell vagy solar cell, a napkollektor solar thermal collector.

Kinézetükben is különbözhetnek: a napelem lapos panelekből áll, míg a napkollektor általában csövekből. 

A napelem

operate-solar-farms-with-etap.jpgMásnéven fotovillamos (fotovoltaikus) elem a nap sugárzási energiáját alakítja át közvetlenül elektromos energiává. 

Története

Egészen az 1800-as évek elejéig nyúlik vissza a napelem története. Legelőször Alexandre Edmond Becquerel francia fizikus 1839-ben tapasztalta, hogy ha réz-oxid lapot fordít a Nap felé, melyet összeköt egy vizes cellájú akkumulátorral, a világítás hatására elektromos áram termelődik. A nagy felfedezésekre a legtöbbször véletlenül találnak rá, így volt ez a mai napelemek ősével is. Az 1860-as években William Grylls Adams brit professzor a szelén ellenállását vizsgálva rájött, hogy a fény hatására elektromos áram kezd folyni a szelénben, és a jelenséget fotovoltaikus elektromosságnak nevezte el. Az első igazi napelemet Charles Fritts készítette 1885-ben New York-ban, egy táblán szelén réteget vékony aranyfilmmel vont be, amellyel folyamatosan tudott áramot termelni. További kísérleteket folytattak a szelénnel, de a jelenség okát sokáig nem találták. Magyarázatot Einstein elmélete indította el a Napból érkező energiacsomagokról, és a jelentőségét is nagyra becsülték, de csak az 1950-es évek elején kezdek el igazán foglalkozni a napelemek fejlesztésével.

A napelemek fejlődésében a félvezetők felfedezése és alkalmazása hozta meg az áttörést. Darryl Chapin első elkészült napeleme 1953-ban 0,5 %-os hatásfokkal működött, ez még csak szelén alapú volt. Gerald Pearson (aki, Calvin Fuller-rel együtt az első jól működő tranzisztorokat hozták létre) azt javasolta, hogy szelén helyett szilíciummal próbálkozzon. Ez már 2,3 %-os hatásfokon működött. A szilícium arzénnal és boronnal való kezelésének hatására a napelem hatásfoka elérte a 6%-ot. Az amerikai Bell Laboratories (ahol a 3 kutató dolgozott) 1954. április 25-én mutatta be az első, ma is használatos típust. Részleteket a napelemek.blog.hu -n lehet olvasni.

Működése

A napelem fény hatására működik, így közvetlen vagy közvetett napsugárzás, illetve egyéb fényforrás hatására is.

A Nap elektromágneses sugárzása a napelem félvezető alapanyagában szabad töltéshordozókat hoz létre, melyek hatására a napelem fémelektródáin feszültségkülönbség keletkezik. Az így kapott alacsony egyenfeszültséggel lehet fogyasztókat (világítás, szellőztetés) üzemeltetni.

 napelem_cella_mukodese.jpg

Hatásfok

Az elméleti energiaátalakítási hatásfok a 60 %-ot is elérheti, de jelenleg ennél lényegesen kisebb hatásfokú napelemek készülnek. Az olcsóbb napelemek hatásfoka 6-8 %. A korszerű egy- illetve polikristályos napelemek energiaátalakítási hatásfoka 16-18 %. Többrétegű napelemekkel laboratóriumi körülmények között már 40 % feletti hatásfokot is elértek.

A napelemek alapanyaga félvezető cellákból áll.

Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg:

Kereskedelmi forgalomban előforduló típusok:

  • Egy(mono)kristályos napelemek: drágák, de hatékonyak. Ezek a legkorszerűbb panelek, melyek hatásfoka 14-18%, laboratóriumi körülmények között 25%, az elméleti határ 33,7%.

  • Polikristályos napelemek: Olcsóbbak, de kevésbé hatékonyak. Hatásfokuk 12-15% körül van.

  • Amorf szilícium napelemek: a vékonyréteg napelem egyik típusa, ezek olcsóbbak, de hatásfokuk csak 5-8%. Kevesebb szilícium kell a gyártáshoz, mint az egykristályos esetében, mert az aktív réteg csak 1 µm vastag.

    Vékonyréteg napelem típusba tartozik még a kadmium-tellurid (Cd-Te), erről azonban tudni kell, hogy kadmium erősen mérgező, élettartama lejártával környezetszennyező hulladékká válik. A réz-indium-gallium-szelenid anyagú (CIS vagy CIGS) napelemek szintén. Az utóbbiak hatásfoka kevesebb, mint 15%. Előállításukhoz kevés félvezető alapanyag szükséges, mert az aktív réteg csak 1-2µm vastag.

Egyéb típusok:

  • Gallium Arzenid vegyület alapú napelemek: Rendkívül drágák. Akár 8 db réteget is egymásra építhetnek, így a hatásfok elérheti a 44%-ot koncentrált napfényben. Ezeket főleg műholdakon használják.

  • Szerves anyagokból (polimerekből) készült napelemek: olcsók, de hatásfokuk csak 2-5%

  • Szerves festék alapú napelemek: Elektrokémia elven működnek, a fényelnyelő anyag egy szerves festék. A hatásfokuk csak 2-4% azonban a gyártása rendkívül olcsóvá válhat a jövőben.

5 tévhit a napelemmel kapcsolatban: http://evbsolar.hu/5-tevhit-a-napelemrol/

A kínai "e-hulladékfeldolgozó üzem"

Előző két e-hulladékokról szóló bejegyzésemhez kapcsolódva bemutatom Kínában Kanton tartományban található Guiyu városát képekben. Itt dolgozzák fel a Kínába érkező e-hulladék nagy részét, közel egy millió tonnát. A város azzal nyert magának "hírnevet", hogy az e-hulladékot manuálisan (kézzel, kalapáccsal, égetéssel, savas maratással) a minimálisnál is kevesebb higiéniai és munka egészségügyi szabályokat mellőzve szedik szét az e-hulladékot.

A helyi lakosok körében rengeteg megbetegedés tapasztalható a bontás következtében felszabaduló káros anyagok miatt: bőrbetegségek, fekélyek, krónikus fejfájás, gyomor és bélrendszeri megbetegedések.

A következő képeken az ott uralkodó körülményeket próbálom szemléltetni.

További képek: http://toochee.postr.hu/a-vilag-szemet-fovarosa

 

Az e-hulladék 2. - Milyen veszélyes anyagokat tartalmaznak?


Előző bejegyzésemben nagyjából felvázoltam milyen anyagokat tartalmaznak az e-hulladékok, most szeretném részletesebben kifejteni.szgép.JPG

A bejegyzés végén látható táblázat egy 27 kg-os átlagos asztali számítógép összetételét részletezi. Bár a felmérés 1996-ban készült, azóta nem sokban változott a felépítésük, és jól reprezentálja, milyen anyagokkal kell számolnunk az elektromos termékeknél.

warning-147699_640.pngA legmérgezőbb és a legnagyobb mennyiségben megtalálható anyagokat szeretném most bemutatni. Kitérve rá milyen károsodást okoznak és hol találhatók ezek az anyagok az elektromos termékekben.

 

Ólom:

Vesekárosító hatású, gátolja a hemoglobinszintézist azáltal, hogy a vörösvérsejtek pusztulását okozza és így anémiát (vészes vérszegénységet) okozhat. Legyengíti az immunrendszer védekezőképességét, a fog- és csontfejlődési zavart okoz illetve, magas vérnyomást és a központi és perifériás idegrendszer károsodását.

Az ólom könnyen kimosódik esővíz hatására a talajba, emiatt lehet tapasztalni olyan hulladéklerakó talajának ólommal való elszennyeződését, ahol számítógépek és egyéb elektronikai eszközök találhatók.

Hol használnak ólmot a számítógépekben és más elektronikai eszközökben?

Rendkívül sok helyen:

  • forrasztásoknál 
  • csatlakozási és korrózióvédő bevonatoknál,
  • biztosítékoknál és kondenzátoroknál,
  • az áramköri lapkák felületkezelő rétegében,
  • világítótestek és fluoreszkáló csövek forrasztásaiban,
  • legnagyobb mennyiségben a monitorok katódsugárcsöveiben található meg.

A monitorban előforduló ólom az ott keletkező 30 kV-os feszültség által keltett röntgensugárzás elleni védelmet szolgálja. Egy 6-35 kg tömegű monitor esetében az ólomtartalom 2-6 kg.

Az ólmot azért alkalmazzák olyan széles körben, mert alacsony az ára és kedvező tulajdonságai vannak, mint például korrózióálló, sugárzásvédő anyag, és ami a legáltalánosabb jó forraszanyag.

Kadmium:

Pora, gőze és vegyületei erősen mérgező hatású emberre, állatra nézve. Mivel a növények sokáig elviselik a magas kadmium tartalmat, könnyen bekerülhet az állati és emberi táplálékláncba jóval azelőtt, hogy maguk a növények láthatóan károsodnának. Felhalmozódik az emberi szervezetben, főként a vesékben és a májban és 10 év alatt ürül ki a szervezetből.

Élettani hatását 1946-ban Japánban fedezték fel, amikor kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe, majd a rizzsel bejutott az emberek szervezetébe. Az itt okozott betegséget itai-itai kórnak nevezték el, ami magyar jelentése: nagyon fáj, ugyanis beépül a csontokba a kálcium helyére és igen erős és fájdalmas csontritkulást és csonttörést okoz.

Hol használják?

  • laptopokban, régi monitorokban,
  • félvezetőkben,
  • áramköri ellenállásokban,
  • utántölthető nikkel- kadmium (NiCd) elemekben fordul elő.
  • újratölthető szárazelemekben,
  • festékekben,
  • dohányfüstben,
  • műanyagokban stabilizátorként.

Higany és vegyületei:

Igen mérgező hatásúak emberre, állatra, növényre egyformán. Elsőként idegméreg. Az embernél még kis dózisban is súlyos idegrendszer-fejlődési károsodást okozhat, a szív-és érrendszerre, valamint az immunrendszerre is káros lehet. A zöld növényeknél a kis mennyiség gátolja a fotoszintézist, nagy mennyiségben az ember számára halált okoz. A higany képes a természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és végül az emberi szervezetbe jutni.

Rendkívül jó példa erre az 1953-ban Japánban történt környezetszennyezés, melynek során a Minamata-öbölbe engedtek higany tartalmú szennyvizet.Látászavart, szédülést, gyengeséget, mozgás zavart, bénulást okozott és a terhes nők újszülöttjeinél fejlődési rendellenességeket: mozgászavarokat, vakságot, mentális visszamaradottságot.

Hol találhatók meg?

  • nyomtatott áramkörökben,
  • kapcsolókban,
  • LCD monitorokban,
  • mobiltelefonok akkumulátoraiban.

Brómozott égésgátlók:

Ezek pl. a PBDE-t (polibrómozott difenil-éter) vagy a PBB-t (polibrómozott bifenil).

Ezek az anyagok a nehezen bonthatók és hozzákötődnek a zsírszövethez, emiatt fel tud halmozódni a szervezetben. Norvég tudósok kimutatták az északi-sarki állatok, mint pl. a jegesmedvék, fókák vagy a sirályok szervezetében a brómozott égésgátló anyagokat. A norvég kutatók által végzett laboratóriumi kísérletekben bebizonyosodott, hogy a szer hatással van a központi idegrendszerre, sőt megzavarhatják a gyermekek fejlődését is.

Hol használják?

Az égési folyamatoknak és a tűz szétterjedésének késleltetésére használják ezeket az elektronikai berendezésekben. Gáz és szilárd fázisban is jelen lehetnek. Gáz fázisban az égésgátlók lehűtik a rendszert, és meggátolják az éghető anyagok utánpótlását, szilárd fázisban egy hártyát képeznek, és így gátolják meg az oxigén bejutását. Alkalmazzák a nyomtatott áramköröknél, kábeleknél, vezetékeknél, burkolatoknál és a külső háznál. A tipikus égésátló tartalom 5-20 % között mozog, de a számítógépek házának műanyag borítása akár 30 %-ban is tartalmazhat gyulladás gátló anyagokat.

Hatértékű króm (Cr6+):

Biológiailag erősen mérgező hatású anyag, károsítja a vesét, gyomor és légzőszervi daganatok kialakulásában van nagy szerepe. Át tud hatolni a sejtmembránon és a szervezetben 3 értékű krómmá alakul, ez az anyag a sejten belül kölcsönhatásba tud lépni a DNS-sel és károsodást okozhat benne.

Felületek bevonására, a fémek korrózióvédelmére, valamint ötvöző-anyagként használják. A festékiparban pedig a zöld szín előállítására, dekorációra.

Freon (CFC):

A freon leköti az ózont, és ezzel károsítja a Föld ózonrétegét a sztratoszférában, ami által a Földre több ultraibolya sugárzás kerül, és következésképpen növeli a bőrrák veszélyét (malignant melanoma).

Gyakran használták a nyomtatott áramkörök mosásánál, valamint a csomagoló habanyagok gyártásánál.

Berillium:

Pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.

Elsősorban a nyomtatott áramköri lapokban használnak, de az alaplapban, a csatlakozókban, és a konnektorokban is ott van.

Műanyag:

A műanyag nemcsak az e-hulladékok problémája, de meg kell említeni, mivel a készülékek jelentős hányadát kiteszi. Ezt használnak a készülékházak, billentyűzetek, kábelszigetelések, és általában az elektronikus elemek burkolatainak anyagaként.

A műanyagok általában kőolaj-származékokból készülnek, amelyekhez különféle adalékanyagokat kevernek: lágyítószereket, antioxidánsokat, tűzálló anyagokat, stabilizátorokat. Az elektronikai ipar közel 40-féle műanyagot használ fel foglalatok, tokok, vezetőlapkák stb. készítésére, szigetelésére és újabban ragasztására. Az előbb említett sokféle műanyag közül a leginkább használatos a PVC (poli-vinil-klorid). A PVC jelentőségét azért kell kiemelni a többi közül, mert gyártása, felhasználása, égése és lebomlása során végig mérgező klórtartalmú anyagok, veszélyes hulladékok képződnek.

A műanyag termékek jelenleg egyetlen ismert és használatos ártalmatlanítási módja az égetés, azonban -mint a nevében is benne van- a PVC klórtartalma miatt égetése során egy sor számos olyan anyag keletkezik, amelyben klór található, pl. foszgén, sósav, dioxin vagy benzol, hogy csak néhányat említsek. A probléma az, hogy a foszgén és a sósav maró hatásúak a szemre, bőrre és tüdőre, a benzol rákkeltő, és károsan hat a csontvelőre, a májra és az immunrendszerre. A dioxin szintén rákkeltő hatású anyag ezen kívül mutagén és magzatot károsító. A dioxin azért rendkívül veszélyes, mert a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan.

Forrás: Dr. Csehvár Antal szerkesztésében: Hulladékgazdálkodási tanácsadó.

Megnevezés

Összetétel 
a teljes tömeg %-os aránya

Az anyag tömege (lbs.)

Újrahaszn hatékony ság
%-ban megadva

Felhasználás területe

Műanyag

22.9907

13.8

20

burkolat, ház, NyÁK

Ólom

6.2988

3.8

5

fémillesztéseknél, sugárzás elleni védelemnél/CRT, NyÁK

Alumínium

14.1723

8.5

80

burkolat, vezetőképesség/ház, CRT, NyÁK, csatlakozók

Germánium

0.0016

< 0.1

0

félvezető/ NyÁK

Gallium

0.0013

< 0.1

0

félvezető/ NyÁK

Vas

20.4712

  12.3

80

burkolat, mágnesesség/(acél) ház CRT, NyÁK

Ón

1.0078

 0.6

70

fémillesztések/ NyÁK, CRT

Réz

6.9287

4.2

90

vezetőképesség/CRT, NyÁK, csatlakozások

Bárium

0.0315

< 0.1

0

CRT monitorok elektroncsövében

Nikkel

0.8503

 0.51

80

szerkezet, mágnesesség/(acél) ház, CRT, NyÁK

Cink

2.2046

1.32

60

elem, foszfor sugárzó/ NyÁK, CRT

Tantalum

0.0157

< 0.1

0

ellenállás/ NyÁK, tápegység

Indium

0.0016

< 0.1

60

tranzisztor egyenirányító/ NyÁK

Vanádium

0.0002

< 0.1

0

vörös foszfor sugárzó/CRT

Terbium

0

 0

0

zöld foszfor aktivátor, NyÁK

Berillium

0.0157

< 0.1

0

termális vezetőképesség / NyÁK csatlakozások

Arany

0.0016

< 0.1

99

összekapcsolhatóság, vezetőképesség/ NyÁK, csatlakozók

Európium

0.0002

< 0.1

0

foszfor aktivátor/ NyÁK

Titánium

0.0157

< 0.1

0

színezőanyag, ötvözetben/(alumínium) ház

Ruténium

0.0016

< 0.1

80

áramköri ellenállás/ NyÁK

Kobalt

0.0157

< 0.1

85

szerkezet, mágnesesség/(acél) ház, CRT, NyÁK

Palládium

0.0003

< 0.1

95

összekapcsolhatóság, vezetőképesség/ NyÁK, csatlakozók

Mangán

0.0315

< 0.1

0

szerkezet, mágnesesség/(acél) ház, CRT, NyÁK

Ezüst

0.0189

< 0.1

98

vezetőképesség / NyÁK, csatlakozók

Antimon

0.0094

< 0.1

0

diódák/ház, NyÁK, CRT

Bizmut

0.0063

< 0.1

0

nedves közeg a vastag filmen/ NyÁK

Króm

0.0063

< 0.1

0

dekoráció, burkolat keménység

Kadmium

0.0094

< 0.1

0

elem, kék-zöld foszfor emittáló/ház, NyÁK, CRT

Szelénium

0.0016

0.00096

70

egyenirányító, NyÁK

Nióbium

0.0002

< 0.1

0

hegesztések/ház

Ittrium

0.0002

< 0.1

0

vörös foszfor emittáló/CRT

Ródium

0

 

50

vastag film vezető/ NyÁK

Platina

0

 

95

vastag film vezető / NyÁK

Higany

0.0022

< 0.1

0

elemek, kapcsoló/ház, NyÁK

Arzén

0.0013

< 0.1

0

tranzisztorok/ NyÁK

Kovasav

24.8803

15

0

üveg, szilárd solid state devices/CRT, NyÁK

NyÁK-Nyomtatott Áramkörök, CRT-Cathode Ray Tube (katódsugárcsöves monitor)

A táblázat a Mikroelektronikai és Számítógép Technológiai Szervezet (MCC) által készítve 1996. 

 

Az e-hulladékok 1. - Mi az e-hulladék?

ewaste-.jpgEzt a témakört több oldalról szeretném megközelíteni, ezért több bejegyzésesre tervezem.

Az alábbi témakörök várhatóak:

1.Általános bevezetés

2.Milyen veszélyes anyagokat tartalmaz és ezek milyen problémákat okoznak.

3.Adatok

4.Jogszabályi háttér és a hazai gyakorlati útmutató

5.Újrahasznosítás

 Mit nevezünk e-hulladéknak?

Röviden a háztartásokban keletkező elhasználódott elektromos és elektronikai berendezéseket.

Jogszabályi megfogalmazás szerint ezek olyan hulladékok, melyek olyan elektromos és elektronikai berendezésből származnak, amelyek legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működnek, amelyeknek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is. 2005. augusztus 13.–t megelőzően gyártott elektromos berendezésekből származó hulladékot történelmi hulladéknak nevezzük.

Az elektromos termékek teljesen beépültek életünkbe, egész nap körbevesznek bennünket, így vagy úgy. Teljesen nélkülözhetetlenné váltak számunkra, és elvonási tünetek jelentkezhetnek bizonyos embereknél, ha nem kapják meg a napi betevőt az elektromos hullámaikból.

Mi a gond?

Reggel mikor felkelünk vagy a mobilunk vagy az elektromos ébresztőóránk csipog, kattog, énekel, vartyog kegyetlenül. Munkába, iskolába menet nézzük az ipadet, ipodot, táblagépet. Napközben munkahelyünkön számítógépünk előtt görnyedünk, és közben a mobilunk a fülünkön lóg. Hazaérkezvén bekapcsoljuk a televíziát - ki a hagyományosat, ki a síkképernyőset - és/vagy a számítógépet és lefekvésig, még ha nem is nézzük, be van kapcsolva. Persze az előbb leírtak egy elég elnagyolt sztereotípia, de lássuk be ez a megszokott napi rutinunk és az előbb felsorolt berendezések a leginkább meghatározó elektronikai eszközök életünkben.

Természetesen ott vannak az egyéb elektronikai eszközök, mint pl. a konyhai és fürdőszobai készülékeink, melyek nagy segítségünkre tudnak lenni hétköznapi tevékenységeink megkönnyítésében.

A probléma ott kezdődik, hogy ezeknek a készülékeknek van egy közös tulajdonsága, mégpedig, hogy elhasználódásuk után veszélyes hulladékoknak minősülnek fém-, és mérgező anyag tartalmuk miatt. Ott folytatódik, hogy ha ezek az anyagok szabálytalan hulladékkezelés következményeként bekerülnek a környezetbe, pl. az erdőszélére vagy hulladéklerakó dombra, azaz hagyományos depóniába, akkor az addig kötött állapotban lévő fémek, az esővíz hatására mobilizálódnak, és bemosódva a talajba felhalmozódnak. A növényzeten, majd az állatokon keresztül visszajutnak az emberhez, illetve az emberbe és károsítják az egészséget.

Éppen ezért fontos, hogy ezeket a hulladékokat külön gyűjtjük, a számukra kijelölt hulladéklerakóba és ne a szemétbe dobjuk őket.

Milyen veszélyes anyagokat tartalmaznak az elektronikai berendezések hulladékai? És milyen hatásai vannak az emberi szervezetre? (Ez utóbbit a következő bejegyzésemben fejtem ki bővebben. )

A következő fémek találhatók bennük, csak hogy a legkárosabbakat említsem: Ólom, Higany, Kadmium, Arzén, Bárium, Króm, Berillium, Brómozott égésgátlók: PBDE(Polibrómozott difenil-éter), PBB (Polibrómozott bifenil), a műanyag égetése során dioxin keletkezik.

post_65476_20111111144454.jpgEgy, a Greenfo-n megjelent cikk arról ír, hogy Indiában, Nigériába, Kínában kötnek ki az exportra szánt televíziók és egyéb e-hulladékok 70%-a. Az itt élő emberek nagyon szegények, és ezekben a hulladékokban értékes fémek találhatók: vas, réz, ezüst és arany. A bontó munkát gyakran gyerekek, fiatalok végzik. A kézi erővel történő kinyerés, azaz törés, zúzás és égetés során a felszabaduló veszélyes porokat és anyagokat védőfelszerelés hiányában az emberek belélegezik és a bőrükkel érintkezik. Így könnyen bejutnak a szervezetbe és ólommérgezést, a gyerekek fejlődésének visszamaradását, ideg-, máj-, légzőszervi-, és vesekárosodást okoznak, különböző bőrbetegségek és daganatok alakulnak ki.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2013/09/25/televizio-ol-butit-es-nyomorba-dont

A szódabikarbóna

szodabikarbona.jpgKedves Olvasó! Műfajában más vizekre evezek, az eddigiektől eltérően az otthon használható nagyon hasznos és sokoldalú szódabikarbónáról írok.

Sokan a kémia órákról ismerik ezt az anyagot, mint nátrium-hidrogénkarbonát (NaHCO3), vagy mint a sütésnél használt szódabikarbóna, mely a sütőpor alkotórésze. Köztudott, hogy megszünteti a gyomorégést, azonban ennél sokkal izgalmasabb dolgokra képes.

Nagyon felcsigázott, mikor először olvastam interneten, hogy akár 47 féle módon is felhasználható szépségápoláshoz, mosáshoz és takarításhoz: az eddig alkalmazott krémjeinket, takarító és tisztítószereinket hatékonyabbá teszi, belőlük kevesebb is elég, vagy akár teljesen felválthatók.

Az alábbi linken elolvashatjátok ezt a 47 féle módot: fenymag.hu

Ráadásképpen bioboltokban 0,5-2 kg kiszerelésben, 250-600 forintért lehet hozzájutni. Tudok ajánlani egy helyet Pesten: a Baross utcában, a Harminckettesek terétől 2 percre van egy biobolt, ahol 500 forintért lehet egy 2 kg-s kiszerelésű csomagot kapni. Van hasonló bolt, amit ajánlani tudtok?

Találtam pár oldalt, amelyek nincsenek éppen elragadtatva a szódabikarbónától: valamilyen hatását megkérdőjelezik. Az egyik ilyen a gyomorégésre való hatása: femina.hu

Mindig figyeljetek oda arra, hogy belsőleg alkalmazva olyan szódabikarbónát vegyetek be, melyre rá van írva, hogy étkezési szódabikarbóna!

Saját tapasztalatként mondhatom, hogy gyomorégésre is hatásos tud lenni. A felszabaduló szén-dioxid nálam nem puffadást okoz, hanem kis idő elteltével a rövidebb útvonalon távozik. Sőt előfordult, hogy puffadás esetén, pl. malátás, szén-dioxidos ital fogyasztása után egy kis kanálnyi szódabikarbóna vízzel való lehörpintése, jelentős mértékben csökkentette a puffadást.

Azt mondom, hogy alkalmanként a természetes szódabikarbónát fogyasztani jobb, mint gyógyszert bevenni.

Emellett élettani szempontból elképzelhető, hogy nem a legjobb szer, ehhez sajnos nincs szaktudásom, de a takarításban nagyszerű segítség.

A sokféle felhasználás közül megosztom Veletek azokat, amelyeket én személy szerint kipróbáltam, és beváltak.

Nézzük sorban:

Testápolás

Természetes dezodor: De még mennyire!

Egyszerűen szuperjó dezodoráló hatása van, ezt a módszert bátran tudom ajánlani, hogy próbáljátok ki!

Tökéletesen eltűnteti a kellemetlen testszagokat. Ugye ismerős ez a szlogen?

Azt hozzá kell tennem, hogy marad testszagod, de nem az a kellemetlen fajta, hanem az, ami a tiéd és az egyáltalán nem kellemetlen.

Tárolására van egy régi krémes dobozom. Reggel megfogok egy csipetnyit belőle és bekenem a hónaljamat. Tökéletesen szagtalanít, egész nap. Ha meleged van, izzadni fogsz, attól nem véd meg, de az nem is baj, az természetes. Baj is lenne, ha nem izzadnál.

Ezután ha akarsz, magadra fújhatsz egy kevés parfümöt. Én nem szoktam.

Ráadásul azt tapasztaltam, hogy nagyon sok ruhámnál nem hagy fehér foltot maga után. Volt egy fényes műszálas, aminél sajnos hagyott, de a mosásnál nagyon szépen kijött.

Segítség a hajnak: Nagyon jól tisztít hajsamponhoz adva.

A hajam zsírosodik, és a szódabikarbónás samponnal könnyebben kezelhető és selymesebb tapintású. Ejj, mintha már megint reklámszöveget idéznék, de ez bizonyosság, mert a saját hajamon tapasztaltam. Hajmosáskor a samponhoz keverek egy keveset, amitől habzani kezd a sampon, és azt eloszlatva mosom meg vele a hajam. DE olvastam, hogy nem mindenkinek vált be a hajmosás. Például akik festik a hajukat, azoknak kiveszi a színét, továbbá hosszú távú alkalmazása hajhullást okoz, illetve a töredezett hajvégeknek nem tesz jót. Az alábbi oldalon írnak ezekről: http://bankanita.blogspot.hu/2012/03/hajmosas-szodabikarbonaval.html

Eddig én még nem tapasztaltam ilyen hatásokat, pedig 2-3 hónapja használom.

Takarítás

Nagyon örülök annak, hogy felfedeztem a szódabikarbónát. Jóval könnyebb vele takarítani zsíros edényeket, felületeket. Egyszerűen szeretek vele dolgozni, és élvezem nézni, ahogy az egyszerű szódabikarbóna elvégzi a zsíroldók munkáját. Olcsóbb és persze környezetkímélőbb is. Vettem egy sószórót, hogy azzal könnyebben tudjam a szivacsra szórni.

Súrolószer készítése

Első élményem az volt, hogy foltmentesen letisztítottam egy házibuli utáni rúzsnyomot a fehér falról. Fantasztikus volt látni, ahogy szépen, maszatolás nélkül leszedi. Annyit tettem, hogy egy benedvesített szivacsra szórtam keveset a fehér porból és ezzel dörzsöltem a foltot.

További élményem, hogy az ételek főzése közben a csempére és a tűzhelyre hajtható fehér fedélre odafröccsent kis sárga zsírfoltokat kevés súrolás után eltávolította. Ezeket a kis sárga fröccsenéseket nagyon nehezen tudtam eltávolítani mosószerrel, anélkül hogy leszakadt volna a kezem.

Mikrohullámú sütő megtisztítása

A mikroból szintén könnyebben eltávolítottam a kis sárga olajfoltokat, amiket korábban a mosószerrel próbáltam. Először átdörzsöltem a mikro belsejét, majd egy kis tálba tettem ecetet, és bekapcsoltam a mikrot. Így hatékonyabban leszedte a foltokat.

Kézi edény és evőeszköz mosó

A serpenyőm szélét és a fémedényeim alját át szoktam dörzsölni bikarbónás szivaccsal. Tény, hogy kell hozzá izomerő, de azonnal látszik az eredmény.

A lakótársamnak is elmeséltem, mi mindenre jó a szódabikarbóna. Kapva kapott az alkalmon és ő meg a mosogató zsírtalanításánál használta sikerrel. A fém mosogatót megtöltötte vízzel és beleszórt 5-10 dkg szódabikarbónát, az estét így töltötte, és reggelre súrolás, dörzsölés nélkül úgy ragyogott, mint az új.

Ruha fehérítése

Kipróbáltam a ruháimon a fehérítő hatását. A fehér melltartóm pántja kicsit megszürkült, és kíváncsi voltam, vajh mit kezd vele. Benedvesítettem, beszórtam a porral, és beledörzsöltem, állni hagytam fél-egy órát, majd a többi ruhával kimostam. Észrevehetően világosabb lett.

Ebben a bejegyzésben azért tüntettem fel a negatív véleményeket is, hogy érzékeltessem a szódabikarbóna sem egy minden helyzetben bevethető általános recept, csak majdnem… Mindenki felfedezheti, mely felhasználási területek jönnek be neki.

Ha van kedvetek, megoszthatjátok velem tapasztalaitokat. Érdekel, kinek milyen területen vált be vagy éppen nem.

Tetra Pak újratöltve, azaz az újrahasznosítás

Az italos karton dobozok teljesen újrahasznosíthatóak. Az egyes alapanyagok tökéletesen szétválaszthatók. Egy dolgot kell csak tenni: a szelektív hulladékgyűjtőbe bedobni.

Az összegyűjtött italos karton dobozok útja:

italos kartondoboz útja.jpg

Forrás: iksznet.hu

A szelektív hulladékgyűjtőbe kerülő dobozokat különválogatják, majd bálázzák és feldolgozó üzembe, általában papírgyárba kerülnek. Korábban Németországba szállították, de Csehországon és 2009-től Magyarországon is létesült ilyen hulladék feldolgozására szakosodott üzem. Itthon Dunaújvárosban található az a papírgyár, amely 100 százalékban, azaz kizárólag hulladékpapír felhasználásával állít elő hullám-alappapírt. Ez a gyár a Hamburger Hungaria Kft.

Az üzemben a hulladékot felaprítják és egy nagy vízzel teli kádba helyezik, majd keverni kezdik, melynek eredményeképpen elválnak az italos karton papírrostjai, a vékony műanyag és az alumínium rétegtől. A vízben feloldódnak a papír rostjai, és egy papíriszapot kapunk, míg az alumínium és a műanyag a víz felszínére úszik, vagy lesüllyed, és kiszűrhetők.

phpThumb_generated_thumbnailjpg.jpgA papírpép újrapapírként a papírgyártásban kerül újrafelhasználásra, amiből pl.: csomagolópapírt, nyomtatópapírt, tojástartó dobozt, toalett papírt, papírtasakot, selyempapírt, konyhai törlőkendőt, hullámpapír dobozok bélelésére szolgáló lemezeket, üzenő táblákat vagy akár könyvet vagy ipari használatra készülő kábeldobokat állítanak elő.

 

Otthon is készíthetünk újrapapírt az italos karton dobozokból. Az alábbi videó megmutatja hogyan: 

 

A műanyagot és az alumíniumot hulladékégetőműben vagy cementgyárakban hasznosítják újra. Az égetőműben energetikailag hasznosítják, ahol szén helyett, alternatív tüzelőanyagként szolgál, és a hulladék égetése során nyert hőenergia felhasználható a háztartások fűtésére vagy ipari célokra.

Az használt alumíniumból új alumínium termékek előállítása gazdaságosabb és költségkímélőbb, mint a bauxitból történő előállítás.

Németországban pl. cementégetőkben használt katalizátorként hasznosítják a polietilént és az alumíniumot.

Olaszországban egy új műanyagot fejlesztettek ki polietilén és alumínium felhasználásával, melyet Ecoallene®  neveztek el. Ez egy nagy ellenálló képességű és praktikus anyag, amely azonnal felhasználható különféle műanyag fröccsöntési alkalmazásokhoz. További információ a www.ecoallene.com címen. Forrás

Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ)

A magyarországi 3 legnagyobb italos karton-forgalmazó vállalat (Tetra Pak Hungária Zrt., SIG Combibloc, Elopa) hozta létre 2004-ben, mely rengeteg lépést tett és tesz azért, hogy Magyarországon egyre nagyobb százalékban gyűjtsék az italos karton dobozokat. Céljuk, hogy 2020-ra 50%-os legyen a visszagyűjtési arány.

Üveg, PET palack kontra Tetra Pak

Újrahasznosítási szempontból az italos karton doboz sokkal jobb helyen áll, mint az üveg csomagolás, vagy a Pet palack, mivel ezek anyagának 75%-a papír, amit akár 5-6-szor is újrahasznosíthatunk.

Gyártásuk mellett újrahasznosításuk során is kevesebb CO2-t bocsátanak ki, mint az üveg, vagy a PET palack.

„A berlini Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) megbízásából 2002-ben elvégzett független tudományos vizsgálat azt állapította meg, hogy az italosdobozok környezetkárosító hatása csekély. A vizsgálat többféle újratölthető és nem újratölthető csomagolás - műanyag palackok, üvegek, fémdobozok, karton alapú italosdobozok – környezetterhelését vizsgálta. A karton alapú doboz volt az egyetlen nem újratölthető csomagolási forma, ami a környezet szempontjából ugyanolyan kedvező volt, mint az újratölthető üvegpalack, és a német csomagolóanyag-törvény értelmében „környezetvédelem szempontjából előnyös” besorolást kapott.” link

Ez mind szép és jó, de ne felejtsük el, hogy azért, hogy az italos karton dobozból, italos karton doboz legyen, külön elő kell állítani műanyagot, alumíniumot és papírt.

Annak kifejezetten örülünk, hogy ki van hangsúlyozva, hogy olyan erőgazdálkodásból szerzik be a papír alapanyagául szolgáló fát, ahol minden kivágott fa után kettőt ültetnek.

A fejlődést nem tudjuk megállítani, és az italos karton dobozok előállítását sem, ahogy a többi csomagolóanyag előállítását sem.

Amit tehetünk, hogy tudatosan vásárlunk, és szelektíven gyűjtünk. Ez a mi feladatunk, mint környezettudatos lakos.

Felmérések, adatok:

A Tetra Pak magyar leányvállalatának a vezetője Eric Schmid elmondta, hogy a budaörsi Tetra Pak csomagolóanyag-gyár évente mintegy 2 milliárd csomagoló egységet - dobozt - állít elő, melynek 94%-a külföldre kerül.

Magyarország: Évente több mint 10 – 12 ezer tonna, vagyis 350 – 450 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba.

2004-ben 2% volt a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok aránya. 2008-ban 3,35 % volt, ami az előző évhez képest 0,5%-os növekedést jelentett. 2012-ben már 21% volt ez az újrahasznosítási arány.

A Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából készített felmérés szerint 2012-ben évente 125 italos kartondobozt használtak el a háztartásokban, amiből csak 26 darab került a szelektív hulladékgyűjtőbe. Az Európai Unióban ebből a mennyiségből átlagosan 35-40, de egyes tagállamokban ez a 60-65 darabot is eléri.

Még mindig létezik az a tévhit, hogy az italos karton dobozokat nem lehet újrahasznosítani, de ez az arány csak 6%.

Ami jó hír, hogy a magyar lakosság 55% gyűjti szelektíven, noha 89% tudja, hogy szelektíven gyűjthetők, de 5% még mindig bizonytalan abban hova is dobja.

Európai Unió: 2003-ban az italos karton dobozok 58%-át gyűjtötték vissza és 30%-át hasznosították anyagában újra.

2008-ban a visszagyűjtési arány 40-70% közötti volt: Ausztria 36%, Svédország 47%, Németország 67%, Belgium 71%.

A világon: A Tetra Pak 40 kereskedelmi központtal és 78 értékesítő irodával rendelkezik világszerte, 40 üzemben gyárt csomagolóanyagokat és zárókupakokat, és 6 csomagológép-összeszerelő gyára van. 23.540 főt foglalkoztat, 2013-ban 11.075 millió eurós nettó árbevételt ért el. Termékeit több mint 170 országban árulják (2014 márciusi adat).

Az italos karton doboz alias Tetra Pak

Többször előfordult velem, hogy ott álltam a szelektív kukák előtt és azon tanakodtam, most a papírba, vagy a műanyagba dobjam a tejes, italos karton dobozt, közismertebb nevén a Tetra Pak-os dobozt, és ismerőseimtől is többször kaptam meg ezt a kérdést.

A legtöbb településen a papírhulladék gyűjtőjébe kell dobni. Budapesten biztosan, és bár településenként ez eltérő, van ahol a műanyag gyűjtőbe kell, a konténeren általában piktogrammal jelzik, melyikbe a gyűjtője. Az alábbi oldalon mindenki megtalálhatja, hogy a városában mi a rendszer: http://www.iksznet.hu

Utólag különválogatják a többi hulladéktól.

A Tetra Pak története

history_1940_v.2.jpg

A svéd származású Ruben Rausing és Erik Wallenber 1951-ben megalapítja az AB Tetra Pak nevű céget Lund városában, mely egy egészen újfajta csomagolási technikával állítja elő termékeit. Az eredeti ötlet alapján, olyan tetraéder alakú kartondobozokat dolgoztak ki a tej tárolására, amely a lehető legkevesebb alapanyag felhasználása mellett a lehető legnagyobb higiéniát biztosítja, és ezzel egy időben elkezdik felvenni a harcot a tejesüvegekkel szemben. Először 100 ml-es, majd 500-, és 200 ml-es tetraéder alakú dobozokba csomagolták a tejet, tejszíneket és a szénsavas italokat.

1959-ben kezdik el fejleszteni a Tetra Brik dobozt, amely az általunk jól ismert téglalap alak, és 1969-re elkészülnek az első Tetra Brik Aseptic töltőgépek.

Az első exportra szánt Tetra Pak csomagológép 1954-ben érkezik meg Hamburgba, az Alster Milchwerk tejüzemébe.

Az újfajta csomagolási technika egyre népszerűbb és népszerűbb lesz, először 1960-ban Mexikóban nyitnak új csomagolóanyag-gyártó üzemet, az össz termelés ekkor meghaladja az 1 milliárd csomagolási egységet, majd Amerikában Dél-Karolinában.

Európában Svédországon kívül először 1965-ben Olaszországban Rubierában létesül új üzem, majd a Németországban Limburgban.

Majd jön Spanyolország, Franciaország, a távol keleten Japán és Ausztrália. Folyamatos terjeszkedés Európa többi országaiban, Kínában, Dél-Amerikában.

1973-ban az éves termelési kapacitás meghaladja a 11 milliárd dobozt, míg 1977-re a 20 milliárdot, és a növekedés exponenciális, 1993-ra 60 milliárd, 2003-ben 105 milliárd, 2006-ban 129 milliárd doboz kerül ki a futószalagokról, melyből Kína 23 milliárdot gyárt.

A Tetra Pak fogalma mára már egybeforrt a többrétegű italos-kartondoboz elnevezéssel.

Tetra Pak Hungária Zrt.

Magyarországon, a kereskedő cég 1989-ben lett alapítva.

A budaörsi Tetra Pak gyár termékeinek 8 százaléka kerül Magyarországra, a többi 92 százalékát exportálják 28 országba, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra. Forrás

A vállalat környezeti politikája

Céljuk, hogy környezetbarát és fenntartható módon üzemeltesse üzemeit, „hogy fejlesztő, beszerző, gyártó és szállítási tevékenységeit állandóan tökéletesítsék. E kötelezettségvállalásnak része a hosszú távú, életciklus alapú szemlélet, a környezet védelmének folyamatos javítása és az érdekeltekkel folytatott nyílt kommunikáció.”

Ennek érdekében lépéseket tett, hogy környezetkímélő termékeket állítson elő.

2007-ben bemutatta az első FSC (Forest Stewardship Council™)-tanúsított kartondobozát. Az FSC egy független, civil, non-profit szervezet, amely elősegíti a felelős és fenntartható erdőgazdálkodást világszerte. (Angol nyelven mellékelem a Tetra Pak és az FSC kapcsolatát kifejtő pdf dokumentumot.) Így a kartonpapírgyártáshoz felhasznált nyersanyagok forrásainak nyomonkövetését határozzák meg. 2010-re 8,5 milliárd, 2012-re 26,4 milliárd FSC által tanúsított kartondoboz jutott el világszerte.

2013 óta pedig magyarországi ügyfelei számára is elérhetővé tette az FSC emblémát viselő csomagolást.

2006-ban kezdték meg a globális együttműködésüket a WWF-el. Alapja a közös célok megvalósítása, mint az éghajlatváltozás enyhítése és a világ erdeinek felelősségteljes kezelésének ösztönzése.

Partneri munkásságuk még Magyarországra is kiterjedt. Iskolás csoportokat szerveznek, hogy megtanítsák milyen fontos a természet védelme, és térképek és ismertető táblák mesélik el milyen fajok élnek az erdőben. (A 2. melléklet 10. oldalától olvasható az ezt fejtegető dokumentum, szintén angol nyelven) Forrás

Nézzük, miből tevődik össze:

Anyagát tekintve 75% papírt (karton) tartalmaz, a többi anyagfajta műanyag (polietilén (PE)) és alumínium. A magas és jó minőségű papírtartalma miatt az egyik legjobban újrahasznosítható csomagolás.

A karton szilárdságot és stabilitást ad a csomagolásnak, míg a PE réteg óv a nedvességtől, elválasztja az élelmiszert a kartontól és az alumíniumtól, és ragasztóanyagként is viselkedik a rétegek között, míg az alumínium megóvja a terméket az oxigéntől.

A gyártás során a kartonpapír kívülről és belülről is kap egy PE réteget, ha ezt friss ital csomagolására használják. Ha aszeptikus csomagolásról van szó a belső PE réteget követi egy alumínium fólia és egy dupla PE belső réteg.

Mit jelent az aszeptikus csomagolási technológia?

Ez a Tetra Pak fő innovációja, ahol mind a terméket, mind a csomagolást külön sterilizálják, mikrobamentesítik, majd a terméket betöltik szintén steril körülmények között. A terméket nagyon magas hőmérsékleten, 135-140 °C fokon nagyon rövid ideig, 3 mp-ig hőkezelik, majd ezt követően töltik be, ezt úgy is nevezzük, hogy ultrapasztőrözés. Ezeket a polcokon az UHT (Ultra High Temperature - ultra magas hőmérsékleten kezelt) jelzéssel találjuk meg.

Mit jelent a friss ital?

Rövidebb ideig őrzik meg frissességüket, és ezek a pasztőrözött termékek, melyeket alacsonyabb hőmérsékleten, 74-75 °C fokon kezelnek 15-20 mp-ig.

Miért jó az aszeptikus kezelési mód? 

Az ilyen módon kezelt termék hosszú ideig, 12-, 6-, 3 hónapig is megőrzi állagát, színét, frissességét és zamatát anélkül, hogy hűtőszekrénybe kellene tenni. Ezenkívül nem tartalmaz tartósítószereket, mert tartósságát nem a hozzáadott adalékanyagok, hanem a hőkezelésnek és az aszeptikus csomagolásnak köszönheti. 

Az alábbi oldalon az UHT technológiával kezelt tejtermékekről lebbentik fel a tévhiteket: Forrás

Az italos karton doboz összetétele:

packagepic2hu.jpg

 Nem aszeptikus, azaz a friss italos dobozok:

91% papír, 9% PE- t,

Aszeptikus más néven tartós italos dobozok összetétele:

75% papír, 20% PE, 5% Al-t tartalmaznak.

(Az LDPE kis sűrűségű műanyagot jelent, melyet fóliák és műanyag zacskók előállításához szoktak használni.

Az MDPE közepes sűrűségű műanyag, melyből leggyakrabban gázvezeték, szerelvény, zsák, zsugorfólia, csomagolási fólia és hordtáska készül, a HDPE nagy sűrűségű műanyag, melyet termékek csomagolására, italos palackok, tisztítószeres flakonok, margarinos dobozok, szemetes konténerek és vízvezetékek előállítására szoktak használni.)