Többször előfordult velem, hogy ott álltam a szelektív kukák előtt és azon tanakodtam, most a papírba, vagy a műanyagba dobjam a tejes, italos karton dobozt, közismertebb nevén a Tetra Pak-os dobozt, és ismerőseimtől is többször kaptam meg ezt a kérdést.

A legtöbb településen a papírhulladék gyűjtőjébe kell dobni. Budapesten biztosan, és bár településenként ez eltérő, van ahol a műanyag gyűjtőbe kell, a konténeren általában piktogrammal jelzik, melyikbe a gyűjtője. Az alábbi oldalon mindenki megtalálhatja, hogy a városában mi a rendszer: http://www.iksznet.hu

Utólag különválogatják a többi hulladéktól.

A Tetra Pak története

A svéd származású Ruben Rausing és Erik Wallenber 1951-ben megalapítja az AB Tetra Pak nevű céget Lund városában, mely egy egészen újfajta csomagolási technikával állítja elő termékeit. Az eredeti ötlet alapján, olyan tetraéder alakú kartondobozokat dolgoztak ki a tej tárolására, amely a lehető legkevesebb alapanyag felhasználása mellett a lehető legnagyobb higiéniát biztosítja, és ezzel egy időben elkezdik felvenni a harcot a tejesüvegekkel szemben. Először 100 ml-es, majd 500-, és 200 ml-es tetraéder alakú dobozokba csomagolták a tejet, tejszíneket és a szénsavas italokat.

1959-ben kezdik el fejleszteni a Tetra Brik dobozt, amely az általunk jól ismert téglalap alak, és 1969-re elkészülnek az első Tetra Brik Aseptic töltőgépek.

Az első exportra szánt Tetra Pak csomagológép 1954-ben érkezik meg Hamburgba, az Alster Milchwerk tejüzemébe.

Az újfajta csomagolási technika egyre népszerűbb és népszerűbb lesz, először 1960-ban Mexikóban nyitnak új csomagolóanyag-gyártó üzemet, az össz termelés ekkor meghaladja az 1 milliárd csomagolási egységet, majd Amerikában Dél-Karolinában.

Európában Svédországon kívül először 1965-ben Olaszországban Rubierában létesül új üzem, majd a Németországban Limburgban.

Majd jön Spanyolország, Franciaország, a távol keleten Japán és Ausztrália. Folyamatos terjeszkedés Európa többi országaiban, Kínában, Dél-Amerikában.

1973-ban az éves termelési kapacitás meghaladja a 11 milliárd dobozt, míg 1977-re a 20 milliárdot, és a növekedés exponenciális, 1993-ra 60 milliárd, 2003-ben 105 milliárd, 2006-ban 129 milliárd doboz kerül ki a futószalagokról, melyből Kína 23 milliárdot gyárt.

A Tetra Pak fogalma mára már egybeforrt a többrétegű italos-kartondoboz elnevezéssel.

Tetra Pak Hungária Zrt.

Magyarországon, a kereskedő cég 1989-ben lett alapítva.

A budaörsi Tetra Pak gyár termékeinek 8 százaléka kerül Magyarországra, a többi 92 százalékát exportálják 28 országba, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra. Forrás

A vállalat környezeti politikája

Céljuk, hogy környezetbarát és fenntartható módon üzemeltesse üzemeit, „hogy fejlesztő, beszerző, gyártó és szállítási tevékenységeit állandóan tökéletesítsék. E kötelezettségvállalásnak része a hosszú távú, életciklus alapú szemlélet, a környezet védelmének folyamatos javítása és az érdekeltekkel folytatott nyílt kommunikáció.”

Ennek érdekében lépéseket tett, hogy környezetkímélő termékeket állítson elő.

2007-ben bemutatta az első FSC (Forest Stewardship Council™)-tanúsított kartondobozát. Az FSC egy független, civil, non-profit szervezet, amely elősegíti a felelős és fenntartható erdőgazdálkodást világszerte. (Angol nyelven mellékelem a Tetra Pak és az FSC kapcsolatát kifejtő pdf dokumentumot.) Így a kartonpapírgyártáshoz felhasznált nyersanyagok forrásainak nyomonkövetését határozzák meg. 2010-re 8,5 milliárd, 2012-re 26,4 milliárd FSC által tanúsított kartondoboz jutott el világszerte.

2013 óta pedig magyarországi ügyfelei számára is elérhetővé tette az FSC emblémát viselő csomagolást.

2006-ban kezdték meg a globális együttműködésüket a WWF-el. Alapja a közös célok megvalósítása, mint az éghajlatváltozás enyhítése és a világ erdeinek felelősségteljes kezelésének ösztönzése.

Partneri munkásságuk még Magyarországra is kiterjedt. Iskolás csoportokat szerveznek, hogy megtanítsák milyen fontos a természet védelme, és térképek és ismertető táblák mesélik el milyen fajok élnek az erdőben. (A 2. melléklet 10. oldalától olvasható az ezt fejtegető dokumentum, szintén angol nyelven) Forrás

Nézzük, miből tevődik össze:

Anyagát tekintve 75% papírt (karton) tartalmaz, a többi anyagfajta műanyag (polietilén (PE)) és alumínium. A magas és jó minőségű papírtartalma miatt az egyik legjobban újrahasznosítható csomagolás.

A karton szilárdságot és stabilitást ad a csomagolásnak, míg a PE réteg óv a nedvességtől, elválasztja az élelmiszert a kartontól és az alumíniumtól, és ragasztóanyagként is viselkedik a rétegek között, míg az alumínium megóvja a terméket az oxigéntől.

A gyártás során a kartonpapír kívülről és belülről is kap egy PE réteget, ha ezt friss ital csomagolására használják. Ha aszeptikus csomagolásról van szó a belső PE réteget követi egy alumínium fólia és egy dupla PE belső réteg.

Mit jelent az aszeptikus csomagolási technológia?

Ez a Tetra Pak fő innovációja, ahol mind a terméket, mind a csomagolást külön sterilizálják, mikrobamentesítik, majd a terméket betöltik szintén steril körülmények között. A terméket nagyon magas hőmérsékleten, 135-140 °C fokon nagyon rövid ideig, 3 mp-ig hőkezelik, majd ezt követően töltik be, ezt úgy is nevezzük, hogy ultrapasztőrözés. Ezeket a polcokon az UHT (Ultra High Temperature - ultra magas hőmérsékleten kezelt) jelzéssel találjuk meg.

Mit jelent a friss ital?

Rövidebb ideig őrzik meg frissességüket, és ezek a pasztőrözött termékek, melyeket alacsonyabb hőmérsékleten, 74-75 °C fokon kezelnek 15-20 mp-ig.

Miért jó az aszeptikus kezelési mód? 

Az ilyen módon kezelt termék hosszú ideig, 12-, 6-, 3 hónapig is megőrzi állagát, színét, frissességét és zamatát anélkül, hogy hűtőszekrénybe kellene tenni. Ezenkívül nem tartalmaz tartósítószereket, mert tartósságát nem a hozzáadott adalékanyagok, hanem a hőkezelésnek és az aszeptikus csomagolásnak köszönheti. 

Az alábbi oldalon az UHT technológiával kezelt tejtermékekről lebbentik fel a tévhiteket: Forrás

Az italos karton doboz összetétele:

 Nem aszeptikus, azaz a friss italos dobozok:

91% papír, 9% PE- t,

Aszeptikus más néven tartós italos dobozok összetétele:

75% papír, 20% PE, 5% Al-t tartalmaznak.

(Az LDPE kis sűrűségű műanyagot jelent, melyet fóliák és műanyag zacskók előállításához szoktak használni.

Az MDPE közepes sűrűségű műanyag, melyből leggyakrabban gázvezeték, szerelvény, zsák, zsugorfólia, csomagolási fólia és hordtáska készül, a HDPE nagy sűrűségű műanyag, melyet termékek csomagolására, italos palackok, tisztítószeres flakonok, margarinos dobozok, szemetes konténerek és vízvezetékek előállítására szoktak használni.)